Vendégkönyv
Új hozzászólás
Név:
E-mail cím:
Üzenet:
Ellenőrzőkód:
Kérem, írja be a képen látható szöveget!
(írja be a képen olvasható szöveget arab számokkal!)

|< < 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 > >|

Hozzászólások egy oldalon:

totya
2008.04.02 14:27
 
#73
Sajnos Én is csak most találkoztam Szasz történetével! – de hiszek a gondolatátvitelben is! Még 2002-ben megszületett a gondolat a fejemben: Igen tudok, és kell is segítenem! Így 2003 elején a vállalkozásom hátteréből a valóságban is útjáraindítottam a gondolatomat… Tevékenységemmel sok-sok embernek adtam vissza a hitét. Mikor a munkám megingott, 2007 február elején merült fel először a gondolat: be kell fejeznem! Akkor úgyéreztem, mintha a lelkem tépnék szét. Azóta sokan kerestek, de egészen addig, míg idén februárjában egy cég számon nem kérte, hogy: „mitörtént, nem hallanak felőlem?!” – nemfoglalkoztam a kérdéssel! Az interjút látva már tudom, hogy megteremtem annak a lehetőségét: folytatom azt, amit befejeztem – és hogy idővel az alapítvány céljait anyagiakkal is támogassam! Sajnálom, hogy nem ismerhettem személyesen, de Szasz nem élt hiába… hiszen Én, Mi, még segíthetünk! Nyugodjék békében ezen áldott teremtés!
reszta
2008.04.01 18:54
 
#72
Mindenkit üdvözlök! Én szeretnék beteg embereken segiteni a szabadidömben csak nem tom mere keresem öket. Anyagilag sajnos nem de mig a szabadidömbe belefér sok mindenben kérhetnek segitséget tölem. És ha mást nem is vigaszt és pár szép szot mindig lesz idöm adni mindenkinek,hisz ezek az eberek nem örülhetnek az élet olyan apron örömeinek amelyekt nap mint nap átélhetnéek ha egészségesek lennének
Hami
2008.04.01 13:50
 
#71
Én is csak a tv-ből hallottam Szandráról. Az én unokatestvéremet is ugyanez a gyűlölt kór támadta meg és őt is magával vitte az örökkévalóságba.... :( Nagyon sajnálom, hogy csak most találtam rá a honlapra, szerettem vona megismerni Szaszt, de talán egy kis részt mi is kaptunk belőle..... Nyugodj békében!
IZA18
2008.03.31 22:09
 
#70
a hétvégén hallottam a tv-ben Szaszról és egyből megkerestem a neten a blogját.Nálam/19) picit fiatalabb lány és igazi,testi bajokkal küzdő hős!!! felnyitotta a szemem újra és erőt adott, hogy folytassam a küzdelmet , hisz én az úgy nevezett anorexia nervosával küzdök és szégyellem magam mert nekem nem szabad békétlennek lennem magammal, nekem nincsenek ekkora bajaim és mégis néha feladnám és meghalnék, de most nem érzem így és ezt Szasznak köszönhetem és le fogom győzni a bennem bújkáló "erőt" .hihetetlen, hogy vannak megfogható és orvosiműszerrel látható ám mégsem gyógyítható betegségek és vannak olyanok is, mint amik az agyban dőlnek el és építik le az embert testileg, de itt az akaraterő és a küzdelem önmagunkkal illetve felfogásunkkal-az agyunkkal konkrétan segíthet,csak erősnek kell lenni, és annyira de annyira sajnálom, hogy nem ismerhettem Szaszt!!!hihetetlen , hogy mekkora támaszt nyújt most, pont most mikor a világ kezdett újra összedőlni!!mikor úgy éreztem, nagyon jó hogy sok mindent elértem már, de hol van még a vége...jajj én ezt nem bírom tovább...lelkileg tök ki vagyok már készülve .erre ismét egy másik ember ,segít még így is, hogy nincs köztünk...nem hiszek a véletlenekben!!KÖSZÖNÖM NEKED SZASZ!!!!!bárcsak én is segíthettem volna!! Iza
Melinda
2008.03.31 18:37
 
#69
Tegnap hallottam először Szaszról,amit nagyon sajnálok,hogy nem előbb.Végigolvastam a történetét,és nagyon meghatott!Nagyon sajnálom,hogy ilyen fiatalon ment el.A férjemmel,mi is másodszor harcolunk a tumorral.Szerencsére,ő két kemóval megúszta.Őszinte részvétem a családnak!Nagyon kedves lány volt,így ismeretlenül is!
Kinga
2008.03.31 18:31
 
#68
Először is őszinte részvétem a családnak. Sajnálom azt, hogy csak tegnap értesültem erről az egész helyzetről, a TV2 Napló cimű műsorából. Ennyire megható történettel és őszinte emberi sorssal ma már ritkán találkozik az ember. Különös, hogy egy ilyen fiatal lányka mennyire komolyan és vérig harcol életéért, egyszer sem megtörve, végig mosollyal az arcán. A legemberibb ember, a példaképek példaképe. Úgy gondolom, ha minden ember a példáját követné, az élet szép lenne és nagyban megváltozna. Üdvözletem a családnak. Egy lány(19) Vajdaságból (Szerbiából)
Luca Renata
2008.03.31 14:03
 
#67
Kedves Gergely csalad!!!En szemelyesen is ismertem Szaszt es az anyukajat,es lattam h kuzdottek a betegseg ellen.Orulok,hogy ilyen alapitvanyt hoztak letre szasz emlekere!!!Remelem sokaig elni fog.Udvozlettel:Luca Renata
J. Eszter
2008.03.30 23:06
 
#66
Ma volt a tv2-n a műsor... Utána fogtam magam, leültem a számítógép elé, és végigolvastam a teljes blogot... Bár nagyjából 2005 decemberétől kezdve nyomon követtem az eseményeket, soha nem írtam. Hogy ma mégis miért teszem? Magam sem tudom... Köszönöm, ennyi idő távlatából Szasznak azt a rentgeteg erőt, amit adott, hogy a saját betegségemet legyőzzem. (bár az közel sem volt ennyire súlyos) Lehet, hogy személyesen is meg kellett volna köszönnöm neki... Így, több mint egy év távlatából sajnos nem lehet... Kb fél éve,hogy teljesen gyógyultnak érzem magam. Mikor gyengének éreztem magam, csak leültem, beleolvastam a régi bejegyzésekbe és új erőt adott. Nem igazán tudom, hogy mit írjak... Ismeretlenül, ilyen távolból... Köszönöm a Gergely családnak, hogy nem hagyják Szasz emlékét a múlt homájába veszni, a mi számunkra sem. Így nem csak mi tanulhattunk tőle, nem csak nekünk adott erőt. De adhat majd azoknak is, akiknek esetleg csak évek múlva lesz rá szükségük. Úgy gondolom örök példaként lehet előttünk... Én visszakaptam az egészségem... Ezért hálával tartozom Istennek, annak a néhány embernek, akik egy pillanatra sem hagytak magamra az évek alatt. Illetve nem utolsó sorban Szasznak is... (A betegségemet nagyon nehéz volt elviselni, elsősorban a környezetem számára. Kb 2005 közepe óta depressziós voltam, amit gyógyszerekkel is csak alig-alig lehetett kordában tartani. Sokan nem is tudták rólam, hogy beteg vagyok. Nem tudták hova tenni a hangulat-változásaimat, ezért megútáltak. Nem mondtam, mert nem akartam, hogy bárki is másképp kezeljen emiatt. De lehet mégiscsak ezt kellett volna tennem. Nem akartam látni az emberek arcán a szánalmat... Én nem voltam elég erős hozzá, hogy felvállaljam. Egy ideig, még saját magam előtt sem...Bezzeg Ő...) Azt hiszem, talán tényleg meg kellene mutatni a blogját néhány politikusnak. Akkor talán átalakulna az értékrendjük. Még egyszer köszönet mindenért Szasznak és a családjának... Sok erőt és kitartást kívánok a családnak, mindenhez, amit szeretnének elérni. (Bár a múlt példái bizonyítják,hogy erőből és kiartásból van bőven.) Üdvözlettel, egy 21 éves (most már egészséges) lány.
Anzsi
2008.03.30 23:04
 
#65
Kedves Család! Korábban már halottam a blogról amit Szandra irt,de csak most olvastam el.Nem volt elég erőm mert pár hónapja vesztettük el a férjem testvérét.Ő is rákban szenvedett.Nagyon megérintett a lányuk története de segitett sok olyan dolgot megérteni amit a sógorom nem mondott el csak láttuk és tehetetlenül álltunk.Fogadják őszinte részvétünket.Igazán nagy dolgot tett és maradandót alkotott.Reméljük hogy az Alapitvány nagyon sok évig évtizedekig élni fog.Sok sikert hozzá! Üdvözlettel. Vadász család
Amy Fritzpatrick
2008.03.30 21:09
 
#64
Öszinte részvétem, és minden tiszteletem a Gergely családnak. Tisztelettel: Amy
Emlékezzünk!
Számlaszámunk

Számlaszám: 11732033-20054812
Adószám: 19550211-1-03
Legyen Ön is támogatónk! Segítsen, hogy segíthessünk!

Hírek

XI. Díjátadó
XI.Díjátadó
11.DÍJAZOTT
Keressük 2018 díjazottját!
Email változás!